Bárdos Lajos

 

"A zene gazdagítja a kedélyt, nemesíti az ízlést, fogékonyabbá tesz más szépségek iránt."

 

Bárdos Lajos 1899. október 1-én született. Emberi és művészeti identitását haláláig tisztán megőrizte, teljes összhangban nemzeti és európai elkötelezettségével.

Karnagy, nagyhatású pedagógus és muzikológus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára, zeneszerző, a magyar zeneelméleti oktatás iskolateremtő mestere. Kerényi Györggyel és Kertész Gyulával 1934-ben megszervezi az "Éneklő Ifjúság" mozgalmat. Megalapították a "Magyar Kórus" folyóiratot és kiadóvállalatot.

Kodály "Éneklő Magyarország" eszméjét igyekezett megvalósítani a gyakorlatban. Népzenei, pedagógiai, prozódiai, zeneelméleti munkái, Liszt-Bartók-Kodály tanulmányai jelentek meg. Nagyszámú a capella és hangszerkíséretes egyházi és világi kórusműve mellett dalokat, hangszeres kamaradarabokat, színpadi műveket és hangjátékot is írt.

Nevéhez jelentős hazai és külföldi kórusművek és oratóriumok bemutatói fűződnek. Vezette a Cecília- és Palestrina Kórust, majd a kettő egyesítéséből alapított Budapesti Kórust, valamint a Mátyás templom énekkarát.

Társelnöke volt az Országos Magyar Cecília Társulatnak, a Harmónia Sacrát is gazdagította egyházi műveivel.

Sikeres külföldi körutakat tett Ausztriában, Németországban, Belgiumban és Jugoszláviában. Bécsben 1964-ben volt szerzői estje.

Életének utolsó zenepedagógiai előadását a Zenei Heteken 1986 májusában tartotta.

Miskolczi Ottó:
Bárdosköszöntő

A magyar égen állócsillag lenni,
A többség ajkán megmaradni dalban,
Öreg s ifjú szívekből énekelni
És szeretetre lázítani halkan;
Az tud, kinek szárnyát nem köti semmi;
Kitölti az űrt fényharmóniákban,
Tud sötétben is egyenesen menni
Földünkön: - valahol Európában.
Hogyha lettél nekünk, maradj hát velünk.
- Létünk záloga rejlik dalaidban;
E térben és időben végtelenben
Anyanyelvünket játszva tanítsd nekünk.
Értelmes béke szárnyal minden dalban;
Szív és mosoly a szemben, szerelemben.