Emlékeim a Bárdos Lajos Általános Iskoláról

 

 

1989. szeptember 1-én léptem be először az iskola kapuin. Az első osztályfőnököm Gáncsos Gáborné Marika néni volt.

Emlékszem,abban az időben még igazi kis rosszcsont voltam .A tanulmányi eredményem rendben volt, de ha a vadhajtásaimat az első tanítóim nem nyesegetik vissza, akkor ez nem biztos hogy így is maradt volna.

Emlékszem a nagy hócsatákra, amiket alsóban az „ellenséges”- osztályokkal vívtunk, és a nagypályán a téli csúszkálások is feledhetetlenek maradnak. Ugyanígy nem fogon elfelejteni a sportversenyeket ahol atlétikában verhetetlenek voltunk a korosztályunkban és megyei szinten is megálltuk a helyünket. Ekkor sajátítottam el azt a sport központú szemléletet amit azóta is meghatározza a mindennapi életem és nem engedi hogy ellustuljak.

Már akkor eldőlt, hogy a matematika és úgy általában a reáltárgyak nem fognak a kedvenceim közé tartozni. Ellenben a történelem, magyar, földrajz, biológia szeretete az itteni tanároknak – a teljesség igénye nélkül: Zentai Csaba, Kolláth Jutka néni, Kanizsainé Lovász Zsuzsa néni, Vigh Józsefné Zsuzsa néni, Nagy Józsefné Marika néni, Tóth József – és fáradtságos, lelkiismeretes munkájuknak köszönhetően az érettségiig kitartott. Az itt elsajátított ismeretek nagyban hozzájárultak, hogy bekerüljek egy jó gimnáziumba, a Vetési Albertbe és segítettek, hogy az átmenet egy magasabb oktatási rendszerbe gyors és zökkenőmentes legyen.

Megtanultam, hogy a kitartó munkának mindig eredménye van és bármit elérhetünk vele. Megtanultam, hogy mindig ki kell tűzni egy célt magunk elé, mert a céltalan lézengés nem vezet sehova

Elmondhatom tehát, hogy mind emberileg mind tanulmányilag jó útravalót kaptam, és az itt eltöltött évekre mindig szívesen fogok visszaemlékezni.

 

   

 

 

 

                                                     Ángyán Gergely 1989-1997