Ez év január, illetve április 1-jétől négy módosító törvény
és több rendelet révén százas nagyságrendű jogszabályi helyet érintően
módosultak-módosulnak a társadalombiztosítási kötelezettségeket érintő
jogszabályok. A következőkben ezek leglényegesebb elemeit tekintjük át.
A 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet
2007. január 1-jétől a minimálbért 65 500 forintban állapította meg, az egyéb
munkavégzésre irányuló jogviszonyok esetében a biztosítási küszöb havi 65 500 x
30 százalék = 19 650 forintra, illetve napi 655 forintra emelkedett.
2007. január 1-jétől kiterjed a biztosítás a mezőgazdasági
őstermelőre is, kivéve:
- a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú
személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
- az egyéb jogcímen - ide nem értve az egyéb munkavégzésre
irányuló jogviszony alapján biztosítottakat - biztosítottat,
- a saját jogú nyugdíjast, valamint az özvegyi nyugdíjban
részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
A mezőgazdasági őstermelő - ideértve a tevékenységét a
tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is - a minimálbérnek megfelelő összeg
után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási
járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat).
E
főszabálytól eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek e tevékenységéből
származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a hétmillió
forintot, az őstermelői tevékenységből származó bevétel 20 százaléka után 8,5 százalék nyugdíjjárulékot is magában foglaló
nyugdíj-biztosítási (21 százalék) járulékot és természetbeni
egészségbiztosítási járulékot (4 százalék) fizet. A hétmillió forintos bevételi
összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy
nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek
számító támogatást.
A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű
társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan
nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat (tagdíjat) az előzőekben
említett járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A nyilatkozatot február 12-éig kellett az állami adóhatósághoz benyújtani. A
nyilatkozat az Art. szerint végrehajtható okiratnak
minősül.
Az őstermelő a járulékokat, illetve tagdíjat az Art. 31.
§-ának (2) bekezdése szerinti adattartalommal elektronikus úton negyedévente, a
negyedévet követő hónap 12-éig vallja be, és a bevallás benyújtására előírt
határidőig fizeti meg az állami adóhatóságnak.
- az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az
igazolvány visszaadása napjáig,
- gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság
nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig,
illetőleg
- a biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól
a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig áll fenn.
Megszűnik
a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból
vagy a közös őstermelésből.
Szünetel az őstermelő biztosítása arra az időtartamra,
amelyre az őstermelői igazolvánnyal rendelkező mezőgazdasági őstermelő
értékesítési betétlapja nem érvényes.
A járulékalappal összefüggésben egyetlenegy, az Szja-tv.
7. §-a k) pontjának módosításából adódó változásra kell felhívnunk a figyelmet:
ez év január 1-jétől az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba fizetett
foglalkoztatói tagdíj-hozzájárulás járulékmentessége a korábbiaknál lényegesen
kisebb:
- a nyugdíjpénztárba történő befizetés esetén havonta a
minimálbér 50 százalékáig,
- egészség (önsegélyező) pénztár esetén
pedig a minimálbér 20 százalékáig terjed csak.
A társadalombiztosítási járulék mértéke változatlan, ám
módosul az alapok közötti megoszlás: 21 százalék nyugdíj-biztosítási járulék +
8 százalék (3 százalék pénzbeli és 5 százalék természetbeni)
egészségbiztosítási járulék.
A korkedvezmény-biztosítási járulék egy 2007. január
1-jétől bevezetésre került új járulékfajta. Ez a járulék azt a foglalkoztatót,
illetve egyéni vállalkozót terheli, amely vagy aki a
külön jogszabályban (a nyugdíjtörvény mellékletében) meghatározott
korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztat biztosítottat, illetve ilyen
munkakörben tevékenykedik.
Alapja
megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával, mértéke 13 százalék.
A
korkedvezmény-biztosítási járulék bevezetése fokozatosan történik:
- 2007-ben 100 százalékát,
- 2008-ban 75 százalékát,
- 2009-ben 50 százalékát,
- 2010-ben 25 százalékát vállalja át a költségvetés, és
csak
- 2011-től kell teljes egészében megfizetni azt. [2006.
évi CXXI. törvény 30. § (14) bekezdése.]
A biztosított munkavállalót terhelő egészségbiztosítási
járulék mértéke január 1-jétől (további 1 százalékkal) 7 százalékra nőtt. Ebből
3 százalék a pénzbeli + 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék.
Amennyiben
a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással
járó munkaviszonnyal rendelkezik, további jogviszonyában változatlanul nem
fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.
Új szabály viszont, hogy ez a közép-, illetőleg felsőfokú
oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató tanulóra is
vonatkozik (azaz a diák nem kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék
fizetésére), illetve az egyidejűleg fennálló, biztosítási kötelezettség
alapjául szolgáló, a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az
egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.
Azaz: akinek van két heti 20 órás foglalkoztatása,
akkor ezekben még 7 százalékot fizet, de az esetleges további jogviszonyaiban
már csak 4 százalékot.
2007.
április 1-jétől passzív (tehát a jogviszony megszűnését követő időszakra
fizetett) táppénz maximum 45 napra jár, ami méltányosságból további 45 napra
meghosszabbítható.
A nyugdíjjárulék éves felső határa 18 490 x 365 = 6 748
850 forintra nő. Április 1-jétől a saját jogú nyugdíjas munkavállaló
(kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, illetve társas vállalkozó) is
kötelezett nyugdíjjárulék fizetésére. Az érintettek nyilatkozhatnak arról, hogy
a nyugdíjjárulékot már az első negyedévben is szeretnék megfizetni.
Ezért
cserébe - kérelemre - az érintett nyugdíját minden megszerzett 365 nap
szolgálati idő után, a járulékalapot képező kereset összegének 0,4 százalékával meg kell emelni. Ez némi egyszerűsítéssel
havi 100 ezer forintos kereset esetén havi 8500 forint nyugdíjjárulékot és
majdan havi 400 forintos nyugdíjemelést jelent.
A nyugdíj melletti (ide nem értve a rokkantsági
nyugdíjasokra vonatkozó megkötéseket) munkavégzést 2007-ben még nem
korlátozzák. Ennek ellenére az öregségi nyugdíjas nyugdíját már az idei évben
is szüneteltetheti. Ennek tartama alatt szintén nyugdíjasnak minősül (tehát
vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak tekintendő), de
biztosítottként 4 helyett 7 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésére
kötelezett.
2007. január 1-jétől a munkaviszonyban álló dolgozók
minimális havi járulékalapja 131 ezer forint (részmunkaidő esetén az ezzel
arányos összeg) azzal, hogy a járulékokat a tényleges jövedelem után kell
megfizetni, amennyiben a foglalkoztató a havi bevallásában - a tényleges
járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tesz arról, hogy
az érintett dolgozó jövedelme nem éri el ezt a szintet.
Amennyiben
a foglalkoztató nem él bejelentési jogával, és a biztosított járulékalapot
képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, az
egyénijárulék-többletet a foglalkoztatónak kell viselnie.
Másrészt
a jogszabály egyértelművé teszi, hogy minimum-járulékalap utáni járulékfizetési
kötelezettség nem vonatkozik arra a foglalkoztatóra, aki az általa
foglalkoztatott biztosított utáni járulékfizetési kötelezettséget külön
törvényben meghatározottak szerint teljesíti, vagy a biztosított
foglalkoztatására tekintettel külön törvényben foglaltak szerint
járulékkedvezményt érvényesít. (Pl. START kártyával rendelkezők.)
A magán-nyugdíjpénztári tagdíjak alapja, mértéke
változatlan. Ami újdonság, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is az
adóhatósághoz kell bevallani, illetve befizetni.
A
megállapodás alapján a tagdíjat és a tagdíj-kiegészítést azonban továbbra is
közvetlenül az érintett magánnyugdíjpénztárnak kell megfizetni.
Szintén
a magánnyugdíjpénztárhoz kell a korábbi időszakokra vonatkozóan az
önellenőrzést benyújtani.
Az egyéni és társas vállalkozó járulékfizetésének
szabályai logikájukat tekintve nem változtak. A minimális járulék esetükben is
131 ezer forintra nőtt.
Módosult az Eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó
járulékfizetési kötelezettsége. Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai
szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó a járulékokat (tagdíjat) havonta
131 000 forint minimum-járulékalap után fizeti meg.
Az
evaadózó egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott
bevallásban a tényleges jövedelmének feltüntetésével bejelentést tehet arról,
hogy a járulékot (tagdíjat) a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér
alapulvételével fizeti meg.
A
jövedelem megállapítása - melyre jogszabályi előírás nincs, hiszen az eva
esetében értelmezhetetlen a költség - úgy történik, hogy az evás bevételt
csökkenteni kell a vállalkozási tevékenységgel
összefüggő kiadásokkal. (Kivéve egyéni járulékok.)
További
érdemi módosítás, hogy az egyidejűleg egyéni és társas vállalkozói
tevékenységet folytató vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév
egészére választhatja, hogy a minimum-járulékalap, illetőleg - az Art. 31. §
(2) bekezdésében meghatározott bevallásban tett bejelentés esetén - legalább a
minimálbér után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként
teljesíti. Eddig ilyen esetben mindenképpen az egyéni vállalkozásban kellett a
minimum-járulékfizetésnek eleget tenni, az egyéni vállalkozás volt a
"főfoglalkozás".
A járulékok bevallásának január 1-jétől az egyéni
vállalkozó is havonta elektronikus úton tesz eleget azzal, hogy
- az evaadózó egyéni vállalkozó járulékbevallási és
-megfizetési kötelezettségének - figyelemmel az Art. előírásaira
is - az Eva-törvényben meghatározott időpontban tesz eleget,
- az a biztosított egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg
munkaviszonyban is áll, és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, a havi
bevallás és adatszolgáltatás benyújtására - saját maga vonatkozásában - nem
kötelezett azon időszakra, amelyre vonatkozóan vállalkozói kivétet
nem számol el, illetőleg az átalányadózást választó vagy az egyszerűsített
vállalkozói adó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó bevételt nem szerez,
- az egészségügyi szolgáltatási járulékot
a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak a tárgyévet követő év
január 12-éig kell megfizetnie, és a személyijövedelemadó-bevallásában
bevallania.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas
vállalkozó január 1-jétől 16 százalékos mértékű egészségügyi szolgáltatási
járulék fizetésére kötelezett. E 16 százalékos mérték április 1-jétől 9
százalékra csökken azzal, hogy ettől az időponttól az érintetteket 8,5 százalék nyugdíjjárulék is terheli. (Ez utóbbi
megfizetését már akár január hónaptól is vállalhatják.) Tekintve, hogy
esetükben csak a tényleges kivét, tagi jövedelem képezi a járulék alapját,
elkerülhető a nyugdíjjárulék-fizetés.
Az a belföldi magánszemély, aki nem biztosított, és egyes
ellátásra jogosultként sem illeti meg az egészségügyi szolgáltatás, január
1-jétől 16 százalék egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett a
minimálbér alapulvételével.
Április 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék
mértéke 9 százalékra csökken, ám ettől az időponttól az eltartott
hozzátartozókat is terheli ez a kötelezettség, hiszen a Tbj-tv. 16. §-a
módosításával az eltartott hozzátartozók egészségügyi szolgáltatásra való
jogosultsága megszűnik.
A
jelzett időponttól a járulékfizetés alapja nem a minimálbér, hanem a belföldi
személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem, de legalább az öregségi
nyugdíj mindenkori legkisebb összege, ha a települési önkormányzat
polgármestere a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.
évi III. törvény 54/A. §-a
alapján hatósági bizonyítványt állított ki a belföldi személy családjában egy
főre jutó havi jövedelemről.
A járulékfizetést a kötelezett helyett annak
hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. A járulékfizetés
átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé.
Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultak körében
további módosítás, hogy április 1-jétől egészségügyi szolgáltatásra jogosulttá
válik
- a megváltozott munkaképességű, ha a munkaképesség-változásának
mértéke az 50 százalékot eléri, valamint az illetékes hatóság erre vonatkozó
igazolásával rendelkezik,
- aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és
jövedelme nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát, valamint
- a hajléktalan.
Január 1-jével módosultak a biztosítottak bejelentésére
vonatkozó szabályok. Az egészségbiztosítási pénztár helyett az adóhatósághoz
kell a biztosítási kötelezettséggel összefüggő bejelentési kötelezettséget
teljesíteni az Art. 16. § (4) bekezdésében foglaltak szerint.
Ennek megfelelően a foglalkoztatónak (ideértve a biztosított egyéni
vállalkozót és a mezőgazdasági őstermelőt is) az adóhatóságnak elektronikus
úton, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (07T1041) kell
bejelentenie az általa foglalkoztatott biztosított személyi adatait (neve,
születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje),
állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának kezdetét,
kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti
munkaidejét, a FEOR-számát, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén feltünteti a
pénztár nevét, azonosítóját.
A
társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató, kifizető
bejelentése kiterjed a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzre,
terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyermekgondozási segélyre és a
gyermekgondozási díjra is. A bejelentést
- a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási
jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első
napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a
támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül,
illetőleg ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a
biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon,
- a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és
befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és
befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül
kell teljesíteni.
A
szabályozás megoldja az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát
vállalók bejelentésével kapcsolatos eddigi problémát, akik esetében ugyanis a
kifizetéskor kerül sor a biztosítási kötelezettség elbírálására.
Forrás: A Munkaadó Lapja, XIV. évfolyam 3.
szám